– Ideális helyzetben már egész kiskorban, 3–4 évesen összekerülnek ezek a gyerekek – folytatta Hegyi Attila, a megyei gyermekvédelmi központ igazgatója, így mikor a kamaszkorba érnek, már valóban testvérként tekintenek egymásra – magyarázza. Hogy ebben az esetben ez mégsem így történt, magyarázat lehet a gyerek szociálisan rendkívül hátrányos helyzete, az ebből eredő erőszakossága. (Korábban is volt már gondja ebből, bár más jellegű.) Az igazgató szerint speciális segítségre van szüksége mindkét gondozottnak, nem csak a kislánynak. Pszichológus fogja segíteni őket, ahogy a lakásotthon többi kis lakóját is abban, hogy feldolgozzák az őket ért traumát.
Az otthonban 12 gyerek él családias környezetben. Öt felnőtt dolgozik velük, a házban mindig felügyelet alatt állnak, de külső iskolákba járnak, szakkörökre, foglalkozásokra, éppúgy, mint az igazi családban élők.
A gondozókon kívül fejlesztőpedagógus és pszichológus is segíti őket.
A gyermekvédelmi központ saját vizsgálatot indított a körülmények feltárása, a hasonló esetek megelőzése érdekében és rendőrségi feljelentést is tett.