A Médiatanács a közelmúlt történései alapján egyértelműnek látja, hogy a Klubrádió ügye „politikai ügy” lett, de ennek okai nem a hatóság tevékenységében keresendők. Azok, akik a Klubrádió „függetlenségét” hangoztatják, nem értesültek, vagy elfeledkeznek arról a tényről, hogy az elmúlt egy esztendőben a Médiatanácsot, illetve tagjait számos, a politikához igen közel álló lobbista környékezte meg annak érdekében, hogy a Budapest 95,3 MHz oly módon, olyan feltételekkel kerüljön kiírásra, hogy azon egyetlen pályázó, a Klubrádió nyerhessen.

A hatóság – függetlensége és a pályázati eljárás tisztaságának megőrzése érdekében – nem tehetett mást, mint hogy figyelmen kívül hagyta e megkereséseket. A pályázati felhívás meghatározása során a Médiatanács – hasonlóan minden más pályázati eljárásához – médiapolitikai és médiapiaci szempontok figyelembe vételével határozta meg a pályázati feltételeket. Ezeket mérlegelve a Médiatanács a felhívás kiírásakor fontosnak tartotta, hogy az egy időben pályáztatott három budapesti médiaszolgáltatási lehetőséget azonos feltételekkel hirdesse meg.

A Médiatanács eljárása a Budapest 95,3 MHz-re kiírt frekvenciapályázat esetében is átlátható, jogszerű volt, a végső döntés minden befolyástól mentesen született. A pályázati eljárás tisztaságát és átláthatóságát a médiatörvény, illetve mögöttes jogszabálya, a közigazgatási eljárásról szóló általános törvény biztosítja. A Médiatanács valamennyi eljárási cselekményéről szóló döntését honlapján a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzétette. Ennek megfelelően a Klubrádió – és valamennyi pályázó – mindvégig ismerte a pályázat értékelési szempontjait, és az egyes „objektív vállalásokkal” – mint például a díjajánlat, a helyi közéleti műsorok, illetve zenei műsorok aránya – megszerezhető pontszámokkal is tisztában volt. Ebből következően vélhetően tudatos volt az, hogy a többi pályázóhoz képest gyengébb pályázati ajánlatot nyújtott be, aminek eredményeként pályázata az objektív pontszámok alapján az utolsó helyen végzett.

Tudatos provokációra utalt a frekvencia hasznosítási eljárása során az is, hogy a Klubrádió képviselői az 53 millió forintra kiírt Budapest 95,3 MHz használatáért a pályázati felhívás tárgyában tartott közmeghallgatáson nulla forintos, de legfeljebb 6 millió forintos alapdíjat javasoltak. A Klubrádió Szolgáltató Zrt. pályázati ajánlatában rögzített végső díjajánlata szintén messze elmaradt más pályázók által ajánlott összegtől.

A Klubrádió a műsortervére a Médiatanács által megítélhető „szubjektív” pontok közül a lehető legtöbbet kapta, azonban a vállalásaira kapható „objektív” pontokból származó lemaradás behozhatatlan volt.

Az objektív kritériumok tekintetében a Médiatanács nem mérlegelhetett, a pályázat tartalmának figyelmen kívül hagyása jogszerűtlenné tette volna az eljárást. Tekintettel arra, hogy a Klubrádió pályázata nyilvánvalóan alacsonyabb vállalásokat tartalmazott, mint más jelentkezőké, illetve arra, hogy a pályázónak egyértelműen tudnia kell, hogy az objektív pontok tekintetében a Médiatanácsnak nincs mérlegelési joga, joggal merült fel annak a gyanúja, hogy tudatos provokáció történt, amelynek célja, hogy aláássa a hatóság tekintélyét.

A Médiatanács eddig sem engedett a nyomásgyakorlásnak, a provokációnak és a következőkben sem fog. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács határozottan visszautasítja a Budapest 95,3 MHz-es frekvencia pályáztatása miatti hazai és nemzetközi vádakat és az újabb a nyomásgyakorlást.

A Médiatanács a frekvencia-használati jogot nem vonta meg a Klubrádiótól. A Klubrádiót nem hallgattatta el és nem tiltotta be, a határozott időtartamú szerződés és a jogosultság időtartama egyszerűen lejárt. A rádió által több mint egy évtizede használt Budapest 95,3 MHz frekvenciát – miután az eredeti jogosultság 2011 februárjában lejárt – átlátható, világos feltételekkel meghirdette, a pályázati eljárást a jogszabályoknak megfelelően lefolytatta, majd 2011. december 20. napján kihirdette a pályázat nyertesét.

Sem a Klubrádiónak, sem más rádiónak nincs „saját tulajdonú” frekvenciája. A frekvenciák kizárólagos állami tulajdonban vannak, amit a rádiók egy pályázati eljárás után 7+5 évig használhatnak. A frekvencia nem kerül a használó tulajdonába, azért 7 vagy 12 év után versenybe kell szállni. A Médiatanács és a pályázati felhívás nem zárhatja el a piacra lépés lehetőségét új szereplők elől.

A vesztes pályázó döntéssel kapcsolatos politikai kritikái a hatóság részéről jogilag nem értelmezhetőek. A hatóság döntését érintő jogi kifogásait valamennyi pályázó a bíróság előtt érvényesítheti. A Médiatanács határozatával szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül bírósági felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától.