"Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt" - mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az "Április 6." nevű ifjúsági mozgalom javasolta. A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.

Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.

A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember "tartotta a frontot". A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze - feljebbvalóik vigyázó szeme előtt - néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot.

A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát. Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy - a demokratikus átalakulást előmozdítva - kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy - az emberek akaratának megfelelően - egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.

A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi "új korszakot" ígért híveinek.

Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most kezdődhetnek, hiszen Mubarak lemondatásán kívül nincs egyértelmű politikai program, amely összetartaná a társadalmilag heterogén tiltakozó mozgalmat. Albrecht szerint Baradeinek testhezálló lehet a szóvivői szerep, de hosszú távon nem tudja képviselni ezt a tömeget. Ellenzékiként egyedül a Muzulmán Testvériség bír valódi erővel a belpolitikai porondon: őket egyes becslések szerint az egyiptomiak 25-30 százaléka támogatja.

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.