Pénteken két Fidesz-képviselő benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében a közszolgáltatást nyújtó vállalatoknál csak akkor lehet sztrájkolni, ha a munkáltató és a munkavállalók megállapodnak a még elégséges szolgáltatás mértékében, vagy ennek hiányában ezt bíróság jogerős határozata állapította meg. A sürgősségi indítvány alapján elfogadandó szabályokat a folyamatban lévő kollektív munkaügyi vitákban is alkalmazni kell.

Kontur Pál és Kara Ákos Fidesz-képviselő pénteken benyújtotta a parlamentnek a sztrájktörvényt módosító javaslatot, amely lényegében megegyezik azzal az aláírás és dátum nélküli bizottsági módosítóban foglaltakkal, amely egy hete került nyilvánosságra. A törvényjavaslathoz mellékelték a sürgős tárgyalást kérő 74 képviselői aláírást.

A módosítás szigorítaná a sztrájk lehetőségét azon munkáltatónál, amely "a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél".

A sztrájktörvény jelenleg is előírja a megállapodást a még elégséges szolgáltatásról, de ennek mértékét nem szabályozza és szankciót sem fűz az erről szóló megállapodás hiányának esetére. A módosítás kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, ennek hiányában a munkabeszüntetést megelőző egyeztetésen kell ezekről megállapodniuk munkáltatónak és a munkavállalóknak. Ha ez meghiúsul, akkor a vitában álló két fél bármelyikének kérelmére a munkaügyi bíróság nem peres eljárásban állapítja meg a mértéket és a feltételeket.

A bíróságnak öt napon belül kell döntenie, a fellebbezésre is öt nap áll rendelkezésre, a másodfokú eljárásra ugyancsak öt nap lenne. A törvénymódosítás a kihirdetést követő napon hatályba lépne, és a benne foglaltakat az akkor már folyamatban lévő kollektív munkaügyi viták egyeztető eljárásaiban is alkalmazni kellene.

A képviselők indokolása szerint a még elégséges szolgáltatások mértékét és feltételeit rögzítő megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezet a sztrájk jogszerűségében. A munkaügyi bírósági eljárás rövid határidői pedig biztosítják, hogy ne váljék lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlása.