Az előzetes tervekkel ellentétben nem 3,500 hanem évi 6 ezer forint ebrendészeti hozzájárulást is kivethetnek az önkormányzatok, s azt ebrendészeti feladatokra kell költeniük. A veszélyesnek minősített eb gazdájától azonban 20 ezer forintot szedhet be a helyhatóság. Veszélyes ebnek számítanak azok, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".

Az ebadó befizetése alól felmentést kaphatnak a munkakutyák, az ivartalanított, az állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott, valamint az ilyen telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. A "veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok ellátására az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal eb összeírást végeznek. Az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Még hatályba sem lépett a törvény, de máris üzletággá vált a kiskapuk keresése, így például a gazdi chipet tetet a kutyája fülébe, majd megbeszéli egy menhely munkatárásával, hogy papíron a telepen helyezték el a chipet, másnap pedig örökbe fogadja a saját kutyáját és fizet az állatvédőknek 3 ezer forintot - mondta Tenner Anna, a Lelenc Kutyamentő Egyesület vezetője. Erkölcsileg el sem lehet majd ítélni ezeket az egyesületeket, hiszen szinte semmilyen állami támogatást nem kapnak. Egyébként nehéz elképzelni, ki és hogyan állapítja majd meg, hogy egy kutya veszélyes, vagyis " pszichikai állapota alapján feltételezhetően fizikai sérülést okozhat". Magyarországon nincs annyi független viselkedéskutató, hogy ennyi elfogulatlan szakvéleményt mondjon - jegyezte meg Tenner Anna. Elég lesz egy rosszindulatú szomszéd és a település jegyzője kiszabhatja a 20 ezer forintos ebadót az ugatós kutyusra.

A kormány erről a törvénymódosításról sem egyeztetett a szakmai és civilszervezetekkel és semmilyen vizsgálatot sem végzett azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok milyen forrásból és mennyit költenek ebrendészeti feladatokra.
Az egyesület három évvel ezelőtt készült felmérésből kiderült, jó néhány településen milliókat költöttek a befogott kóborkutyák elaltatására. Ahol ilyen jelentős források vannak erre a célra, ott talán nem kötelezően ebrendészetre kellene költeni az ebadóból befolyt összeget. Az új adó a sintérbiznisz felvirágoztatását szolgálhatja - véli Tenner Anna.

Az ebadót például inkább a befogott ebek ivartalanítására kellene költeni, Az állatvédő szerint azokat a kutyatartókat sújthatja az ebadó, akikről a hatóság tud, miközben az illegális kutyaszaporítók adómentesen zsebelhetnek be óriási összegeket. Rengeteg településen sem a kóbor kutya gondot, sem a közétkeztetést és sok egyéb gondot nem tudnak megoldani pénz híján. Vélemények szerint a helyhatóságoknak nincs is megfelelő apparátusuk az új adó beszedésére. Az is kétséges, hogy lesz e arra a nagyobb településeken apparátus, hogy ellenőrizzék, minden kutyatulajdonos bejelentkezett-e.

Nagyon sok embernek már ez a 6 ezer forint is akkora összeg, hogy inkább szélnek ereszti a kutyáját, semhogy adót fizessen utána. Becslések szerint most legalább 200 ezer gazdátlan kóbor eb csatangol az országban, ezek száma tovább gyarapodhat. Kutyamenhelyeken nagyjából 10 ezer jószág tengetheti a napjait, amíg szerencsés esetben örökbe nem fogadja valaki őket.

A törvénymódosítás felmentést ad a magyar kutyafajták gazdáinak az ebadó fizetési kötelezettség alól. A szövegből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy ezt mivel igazolhatja az eb tulajdonosa, mert a törzskönyv, mivel egyesület adja ki, magánokiratnak számít és kérdés, hogy azt elfogadhatja e hitelt érdemlő dokumentumként az önkormányzat, vagy közokiratot kell majd beszerezni a kutya származásáról.