A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján minimum 1, és maximum 50 nap ingyenes munkát végez a köz javára. A közérdekű munka gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jogalkotó a pártfogó felügyelőkre bízta, míg az elkövető személyét érintő döntések meghozatalát a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalta. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása és a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A munkahely kijelölésében, a büntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása kapcsán és a végrehajtást érintő egyéb kérdésekben (pl. munkahely megváltoztatása, félbeszakítás stb.) a pártfogó felügyelő javaslatot tesz, döntési jogosultsága a büntetés-végrehajtási bírónak van. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat fő feladata a jogszabályi feltételeknek megfelelő és a közérdekű munkára ítéltek közhasznú célra történő foglalkoztatását vállaló munkahelyek biztosítása, lehetőleg az ország minden településén. Az elmúlt három év során jó gyakorlatok alakultak ki önkormányzatok, civil szervezetek együttműködésével, amelyek során a közérdekű munkára ítéltek részvételével városszépítő, parképítő programok indultak.

A közérdekű munkára ítéltek 57 százaléka tölti le büntetését, azaz dolgozik a köz javára. Az ügyek 10 százaléka elévül. A közérdekű munka a jelenlegi keretek között hosszú, nehézkes és költséges büntetés. E büntetést egyre gyakrabban szabják ki; 2000 óta a számuk megduplázódott. 2006-ban 5380 embert ítéltek közérdekű munkára – monda el Gombik Gergely, az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelői szakreferense. A közérdekű munka a jelenlegi keretek közt kevésbé hatékony, hosszú, nehézkes és költséges büntetés. Az esetek kevesebb mint 60 százalékában tölti le az elítélt ténylegesen munkavégzéssel a büntetését, az ügyek 10 százaléka elévül (ezen belül 2,5-3 százalékban azért, mert nincs munkahely, 3 százalékban azért, mert 3 évig folyamatosan más ügyben szabadságvesztésüket töltik, 3,5 százalékuknak pedig nem akadnak a nyomára), a végrehajtások hetedrésze pedig az ítélet jogerőre emelkedését követően 3 évnél is hosszabb ideig tart.