Már csak hárman vannak azok a néhány napos kiskutyák, amelyeket mostanában hoztak be a Herosz Takarodó úti menhelyére, miután kiderült: senkinek nincs szüksége rájuk.
 - Hatan voltak, amikor érkeztek, de hárman elpusztultak - mondta Krepsz Gyöngyi az fmh.hu-nak, a menhely vezetője, miközben apró cumisüvegből táplálta az új jövevényeket. - Ilyenkor azt is tudom, kire küldeném az állatvédőrséget, ha már működne...  - mondta, utalva ezzel arra az országos kezdeményezésre, amelynek visszhangja, megerősödése a napokban járta be a médiát. A Fejér megyei Herosz is csatlakozik a szárnyait próbálgató kezdeményezéshez.
 - Bár a legnehezebb éppen az, hogy bebizonyítsuk, ki követte el a bűncselekményt, ki bántotta, kínozta, hanyagolta el az állatot - tette hozzá a menhely vezetője, aki úgy véli, sok minden múlik azon, hogy az emberek mernek-e, veszik-e a fáradságot, hogy bejelentést tegyenek, ha azt látják: valaki nem megfelelően bánik az állatokkal.
Noha állatvédők régóta dolgoznak, működnek Fejér megyében is, munkájukat eddig önállóan végezték. Most lehetőség van országos kezdeményezés részévé válni azzal, hogy a Magyar Állatvédő Egyesülethez csatlakozva a polgárőrség mintájára hozzanak létre szervezetet. Az önkéntesekből álló csapat működése remélhetőleg visszaszorítja majd a kegyetlen állattartást, állatkínzást Magyarországon.
Ritkán tudják az emberek, hová kell fordulni, ha rosszul tartott vagy bántalmazott állatot látnak - ezen igyekszik változtatni az állatvédelmi őrségnek elnevezett riadólánc, amely egy civil kezdeményezésnek köszönhetően alakult mostanában. Az országos megmozdulás jelentős előzményekre vezethető vissza: változott az állatvédelmi törvény, bevezették a kutyák kötelező chippezését, s már akár börtönbüntetés is kiszabható az állatkínzókra.

Az országos adatok szerint sokkal többen tettek bejelentést a rendőrségen  állatkínzásról 2007-ben és 2008-ban, mint tavaly, de ugyanez jellemző Fejér megyei szinten is: amíg 2008-ban 190 bejelentés érkezett, addig tavaly csak 24. Nem tudni, ennek mi az oka: talán az, hogy kevesebb ilyen eset történt, vagy kevesebben vették a fáradságot, hogy bejelentsék... Arról nem kaptunk adatot, hogy Fejér megyében a bejelentésekből hány eset került vádemelésre, de az országos adatokra tekintve vélhetően nem sok. Elég csak a tavalyi 965 állatkínzásos esetből arra a 303-ra gondolni, amely eljutott a vádemelés szintjéig. Vagyis az esetek körülbelül harmadában vált csupán bizonyíthatóvá a kínzás. A számok ráadásul csak azt mutatják, hogy ennyi esetben derült fény a bűncselekmény gyanújára - azt pedig még sejteni sem lehet, valójában hány ilyen eset történt az országban.

A jogszabályi háttér és az állattartási kultúra együtt változik, fejlődik, ám még mindig fényévnyire vagyunk azoktól a nyugati közösségektől, ahol a rendőrséghez vagy a polgárőrséghez hasonlatos szervezeti felépítésű, egyenruhás, államilag támogatott, jogosítványokkal rendelkező animal cop-ok, vagyis állatvédelmi zsaruk róják az utakat, s reagálnak a bejelentésekre. Miami, New York, Houston, Philadelphia, Phoenix, Detroit és San Francisco városokban például kiválóan működnek ezek az egységek. Magyarországon most jutottunk el odáig, hogy megfogalmazódhatott az igény egy, a polgárőrséghez hasonló állatvédelmi őrség létrehozására, persze csak kicsiben.
Az állami támogatás ugyanis még csak álom, ahogy az is, hogy fizetett munkatársakkal működjön a szervezet. Amelyet egyébként a Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga hozott létre tavaly év végén, s amelyhez azóta csatlakozott számos intézmény, szolgáltató, cég és szervezet, köztük az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Polgárőr Szövetség, az International Police Association (IPA) Magyar Szekciója és a Rendőrtiszti Főiskola is. Hamarosan szerződést ír alá  velük a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület is, amelynek megyei tagozata is van.