A részletekről szólva kiemelte: magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek-, vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt, vagy 1940-1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, hogy megkaphassák az állampolgárságot. Hozzátette: az esetleges visszaélések elkerülése miatt az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni. Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-től. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát amikor nem lehet dönteni. Így várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható a válasz.

Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét - mondta el. A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz.

Szólt arról is, hogy mindezeken túl a procedúra része a rendőrségi és nemzetbiztonsági ellenőrzés, vagyis a kettős állampolgárság nem okozhat "biztonsági deficitet" sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak. A májusban elfogadott törvénymódosítás értelmében a honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet. A jogszabály az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.