A pozsonyi parlament a játékszenvedély-betegség visszaszorítása érdekében döntött úgy nemrég, hogy 2013-tól kocsmákban nem, csak játéktermekben működhet nyerőgép. A hazai vállalkozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség nem tud a tiltás ötletéről, de nem is pártolná, mert azzal munkahelyek szűnnének meg, az állam pedig jelentős bevételtől esne el. A szerencsejátékosok szervezete is ellenzi az ötletet, inkább az ellenőrzést szigorítaná. Ha mégis lesz tiltás, 16 ezer pénznyerő gép állhat le - ami az összes kétharmada.

Magyarországon évről-évre csökken a nyerőgépek száma: míg 2004-ben még több mint 33 ezer automata volt, mára 24 ezerre csökkent a számuk - ennek kétharmada üzemel vendéglátóipari egységekben, a többi játéktermekben, kaszinókban. A játékgépipar újraszabályozását előkészítő Orbán-kormány korábbi ötletei is a nyerőgépek visszaszorítását célozták. A kabinet a szigor mellett van, és a tiltás gondolata sem áll távol tőle.
Felmerült, hogy ötszörösére emelnék a gépek után fizetendő adót. Jelenleg az I. és II. kategóriás játéktermek gépei után havi 100 ezer forint a fix játékadó. Ha ez 500 ezerre nőne, biztos, hogy több ezer gépet adnának vissza az üzemeltetők azzal: ennyit nem tudnak kitermelni. Viszont a megmaradó automaták után fizetett magasabb sarccal a költségvetés talán "pénzénél maradna".

Az MSZSZ elnöke szerint a szigorítással a vendéglátóipari egységekből nemcsak a 15 ezer 906 darab II. kategóriás automata tűnhet el, de velük együtt éves szinten 19 milliárd forintnyi játékadó-bevétel is, nem beszélve arról, hogy játéktermenként 2-3 ember elveszítheti munkáját, a kieső további adóbevételek - jövedelemadó, áfa, iparűzési adó - pedig újabb 15 milliárdos mínuszt jelentenének az államkasszának. Schreiber hozzátette: a tiltás azért sem célravezető, mert az illegális, adóparadicsomokban bejegyzett online szerencsejáték oldalak irányába tolná a játékosokat, továbbá felvirágozna a nyerőgépek "fekete" üzemeltetése.