2011. január 11-én, kedden tartották a 2009. október 1-jén indított per negyedik érdemi tárgyalását 8.30 és 11 óra között a Fővárosi Bíróságon. „A Nemzeti Nyomozó Iroda másfél éve vizsgálja az állami vagyonkezelőnél és leányvállalatainál 2007-2008-ban lebonyolított, tízmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést okozó tranzakciókat. Euromilliárdok offshore cégekhez vándorlására fény derült az eredményhirdetésre viszont még várni kell.” (Élet és Irodalom, Bodoky Tamás.) Bár nem született jogerős ítélet, első fokon helyt adott a bíró a felperes (LMP) által megnevezett közérdekű dokumentumok kiadására vonatkozó követelésnek.

Gyér közönség a tárgyalóteremben

 A tárgyaláson megjelentek: a bíró, dr Pataki Árpád, az LMP felperes képviseletében dr. Schiffer András, az MVM-et ­, az alperest képviselő dr. Hajdú Krisztina, az alperes tanújaként beidézett Egri Gábor hivatásos rendőrtiszt.  A tárgyalást nem nyilvánították zártkörűvé, a megjelentek száma mégis csupán néhány fő volt, a sajtóérdeklődés, az előzetes meghívás ellenére, nagyon gyérnek mondható. A tárgyalás a meghirdetett időponthoz képest tízperces csúszással kezdődött.  A bíró megnevezte a résztvevőket, megállapította, és jegyzőkönyvbe vétette hogy a beidézett tanú valamint a felperes és az alperes képviselője megjelent, valamint, hogy új irat nem került elő az előző tárgyalás óta.

A beidézett tanú meghallgatása

Bírói felkérésre a tanú nyilatkozatot tett az engedélyezési, polgár- és társaságjogi ügyek valamint a (horvátországi) szálloda-tranzakciók anyagát tartalmazó iratokról.

A bíró kérdésére, miszerint:”Megtalálhatók-e a felsorolt iratok a nyomozati anyagban?”, a tanú azt válaszolta, hogy nem emlékszik az iratok nevére, de a tartalmukra igen, így „majdnem biztos” abban, hogy igen. A bíró később megkérdezte, hogy az említett iratok tartalma minősített államtitoknak tekinthető-e. Mire a tanú azt válaszolta, hogy nem, de a nyomozás érdekében nem hozhat nyilvánosságra részleteket. A bíró pontosította a kérdést: - ”Úgy érti-e, hogy ha nem érdekelt személyhez jutó információ veszélyezteti a nyomozás menetét. Erre a tanú kijelentette, hogy igen, a Büntető Törvénykönyv alapján nem adhat ki információt, ha erre a bíróság nem kötelezi. A bíróság a rendőrséget egyik hatalmi szerv a másikat, erre az aktusra nem kötelezheti, zárta le a tanúkihallgatást a bíró, miután megkérdezte a tanút, hogy van-e olyan egyéb mondanivalója az üggyel kapcsolatban, amire nem kérdeztek rá. A felperes képviselője több, konkrét ügyekre vonatkozó kérdést próbált feltenni a tanúnak, aki választ úgy tagadta meg, hogy amiről egészében érdemileg nem, csak általánosságban nyilatkozhat, annak részleteit nem tárhatja fel. A tanú határozottan állította, hogy nem kíván semmi többet elmondani, és ezt követően, rövidesen elhagyta a tárgyalótermet.

Ezután a felperes ügyvédje azt a megállapítást tette, hogy valódi titok a tanú azon kijelentésével szivárgott ki, miszerint bűnügyi nyomozás folyik az ügyben és hogy ő e tény nyilvánosságra hozatalát tekinti valódi veszélynek. Valamint megjegyezte, hogy az eredmények tükrében, hiábavalónak tekinti a tanú beidézését és meghallgatását.

Az alperes képviselője titokvédelmi biztos kinevezését kérte, ezt a bíró elutasította azzal, hogy nem szokványos eljárás, majd arra hivatkozott, hogy őt csak tegnap jelölték ki, tájékozódnia kell még az üggyel kapcsolatban, amit a képviseletére bíztak. Végül azzal érvelt, hogy nem követelhetik tőle az általa, vagyis az alperes által, sem ismert dokumentumok kiadását. A felperes jogi képviselője mindezt „időhúzásnak” minősítette és kiemelte, hogy az említett körülmények nem lényegesek az ügy szempontjából és nézete szerint nem adnak alapot a döntés további elodázására.

Az ítélet

A bíró nem jogerős ítéletében  a Magyar Villamos Művek Zrt-t az üggyel kapcsolatba hozható dokumentumok kiadására kötelezte tizenöt napon belül, továbbá kifejtette, hogy számára nehézséget okoz olyan dokumentumok nyilvánosság elé tárásáról dönteni, melyekbe ő maga sem nézhet bele, melyek a címüktől az aláírásukig előtte is titkosak. "Korábbi bűnügyi esetekben néhányszor lehetséges volt, hogy a bíróság oly módon tekintsen bele bizonyos dokumentumokba, hogy azokat az ellenérdekelt félnek ne kelljen kiszolgáltatnia, ám ez kivételes esetnek tekinthető és egyelőre hiányzik mögüle a törvényi háttér."

Az alperes részéről fellebbezésre lehet számítani, mivel a bíró nem tett eleget a rendőrségi nyomozás lezárásáig tárgyalás felfüggesztésére vonatkozó kérésnek. Másodfokon további fejlemények várhatók.