Nem az elrettentés a Kormány célja, sokkal inkább az, hogy lehetőség szerint mindenki munkából tudjon megélni - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A közmunkát köteles elfogadni az, akit álláskeresőként regisztráltak és már nem jár részére álláskeresési támogatás. Ha valaki mégis visszautasítja az ajánlatot, együttműködési kötelezettség megszegése miatt törlik a nyilvántartásból és kiesik a szociális ellátásokból is. Az is így jár, aki kilép, vagy rendkívüli felmondással elbocsátják a közmunkából.

Vannak, akik kevésbé örülnek neki, de a Foglalkoztatási Hivatal felhívja a figyelmet arra is, hogy a felkínált közmunkát akkor is kötelesek elfogadni a segélyből élők, ha éppenséggel más településre delegálja őket az önkormányzat. Tehát ha például Tiszalökről Debrecenbe kell utazniuk e célból. A munkára kényszerítés jogállami keretek között azonban nem járható út, mutatott rá dr. Borbíró Andrea, az ELTE Kriminológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Ha a szocializmusból jól ismert közveszélyes munkakerülő fogalmát nem is látjuk viszont a büntető törvényben, kétségkívül komolyabb hátrányok ezek, mint amit idáig tapasztalhattunk Bár a jelenlegi paragrafusok sokakat arra emlékeztetnek, amikor a szocializmusban kíméletlenül fülön csípték a közveszélyes munkakerülőnek számító egyéneket, ilyen drasztikus fellépést azonban nem tervez a Kormány: "Célunk nem az, hogy ódivatú intézkedéseket hozzunk vissza a múltból, hanem az, hogy lehetőség szerint mindenki megtalálja a helyét a munkaerőpiacon".