Jövő évtől megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes nyugdíj és a szolgálati nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, valamint a polgármesterek, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja. Erről rendelkezik a kormány által pénteken benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a már megállapított korhatár előtti nyugdíjak "korhatár előtti ellátássá", illetve "szolgálati járandósággá" alakulnak át.
Az eredetileg tervezett szeptember 28-hoz képest kéthetes késéssel ugyan, de a kabinet végül jóváhagyta a Réthelyi Miklós erőforrás miniszter jegyezte tervezetet, amelynek sürgősségi tárgyalását is kérték. A nők 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményének kivételével valamennyi nem öregségi nyugdíj megszűnik, ezeket a járulékokat az Orbán-kormány kiszervezi a Nyugdíjbiztosítási Alapból, és a központi költségvetésből finanszírozza.

A kiadások nagysága ugyanakkor nem változik, mindössze a kifizetés helye módosul, a költségvetésben pedig közel 500 milliárd forintnyi forrást kell biztosítani a korhatár előtti ellátások és a rokkantnyugdíjak kifizetésére. A javaslat szerint vannak olyan esetek, amikor az ellátás mégis öregségi nyugdíjként folyósítható tovább. Ilyen, ha valaki a korhatár előtti öregségi nyugdíját úgy kapja, hogy 1949-ben vagy azt megelőzően született, vagy ha szolgálati nyugdíjat kap, és 1954-ben vagy előtte született. Az új néven folyósított ellátások jövőre a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkednek majd, s mellette munkát vállalni is a nyugdíjakhoz hasonló feltételekkel lehet. Azt azonban nem tudni, csak 2012-ben, vagy a következő években is ilyen "megengedő" lesz-e a kabinet. Nem sejtet túl sok jót, hogy a hatályos törvények szerint az ellátások - tehát a nem nyugdíjak - esetében a kormánynak lehetősége van arra, hogy az ellátás éves emelését saját maga határozza meg, esetleg ne is adjon emelést, vagy bizonyos feltételek esetén az ellátást csökkentse, illetve megszüntesse.

De az időskori nyugdíjak értékállósága is komoly veszélybe kerülhet: a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe rejtették ugyanis a nyugdíjak emelési módjának megváltoztatását. A kormány javaslata szerint a jövőben már csak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak, még akkor is, ha a magyar gazdaság éppen szárnyal. Ma ugyanis a gazdaság növekedésétől (a GDP bővülésétől) is függő rendszer működik; minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál jobban nő a nyugdíj, az inflációs emelés mellett. A törvényjavaslat nem ad érdemi indoklást a lépésre, amit persze lehet azzal magyarázni, hogy jövőre recessziót jósolnak.

Még a Fideszben sem tudják, hány embert érintene Wittner Mária javaslata, amely megvonná a pártállami rendszer vezetőinek nyugdíját, pontosabban annak egy bizonyos részét. Wittner mindössze a Borsnak nyilatkozva fejtette ki: nem igazságos, hogy "600 ezres nyugdíjat kapnak a kommunista vezetők, miközben az áldozatok alig valamit". Részleteket egyelőre nem mondott, ma először az emberjogi bizottságnál tárgyalják meg az ügyet, utána viszik a frakció elé. Wittner Horn Gyulától biztosan megvonná - az amúgy rendszerváltás utáni miniszterelnöksége után járó - juttatást. Amúgy sincs alapja Wittner követelésének, arról ugyanis már az Antall-kormány idején, 1991-ben döntöttek. Az akkori törvény ugyanis megvonta a korábbi állami vezetők kiemelt ellátását, de - egyebek mellett - rendelkezett a rendszerváltás előtti kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről is.