Minden második, kórházban ápolt betegnek helytelenül adnak antibiotikumot – állítja az ÁNTSZ illetékese. Az Európai Antibiotikum Nap apropójából rendezett konferencián más, aggasztó tények is napvilágra kerültek.

A magyarok még viszonylag megfontoltnak mondhatók az antibiotikumszedést illetően, a sokszor veszélyes gyógyszerből azonban még mindig indokolatlan alapon és többet szedünk, mint a skandinávok, bár kevesebbet, mint például a mediterrán országok lakói – mondta Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója, az Európai Antibiotikum Nap kapcsán rendezett konferencia sajtótájékoztatóján.

A szakmai fórumon azonban több, a laikusok számára igencsak megdöbbentő tény derült ki. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felmérése szerint minden második, kórházban ápoltnak helytelenül vagy indokolatlanul adnak antibiotikumot. A „félrekezelések” következtében számos betegnél alakul ki súlyos hasmenés, ami az alapbetegségből való gyógyulást igencsak megnehezíti és hátráltatja.

Az indokolatlan antibiotikumkezelés elpusztítja a szervezetben (jellemzően a bélflórában) élő, hasznos baktériumokat, másrészt sok esetben ellenállóvá, rezisztenssé teszi a kórokozókat. Az antibiotikum alkalmazása akkor nevezhető rossznak, ha feleslegesen adják, későn kezdik a kezelést, enyhe betegségre „nagyágyút”, míg a súlyosabbakra a leggyengébb készítményeket rendelik, illetve ha a beteg nem az előírtaknak megfelelő ideig és dózisban szedi a gyógyszert.

Az orvosok olykor felületes gyógyszeradási gyakorlatára példa, hogy a tavalyi újinfluenza világjárvány idején a – központként kijelölt – kórházba került betegek egyikénél sem alkalmazott a háziorvos vírus elleni készítményt – erősítette meg a mindennapi.hu értesülését Prinz Gyula, a Fővárosi Önkormányzat egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető infektológus főorvos. Annak ellenére mulasztották el a gyógyszerek adását az alapellátók, hogy pontosan tudták, az antivirális szerek bizonyítottan hatékonyak az influenza kórokozójának legyőzésében, ám csak akkor hatnak, ha az első tünetek megjelenését követő 48 órán belül megkezdik a terápiát.

Ellenállóvá válhatnak a baktériumok

Az európai betegségmegelőző központ reklámfilmben hívta fel a figyelmet a túlzott antibiotikumfogyasztás veszélyeire. A magyar ÁNTSZ honlapján található kisfilm pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfázás és az influenza ellen nem hatékony az antibiotikum.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy olyan, úgynevezett szuperbaktériumok jelentek meg, amelyek szinte valamennyi, jelenleg forgalomban lévő antibiotikummal szemben ellenállók, vagyis a gyógyítás szinte lehetetlen. Magyarországon a multirezisztens kórokozók közül a tébécé szuperbaktérium jelent meg.

 
Veszélyt jelenthetnek a gyógyszer leggyakoribb mellékhatásának ellensúlyozására, vagyis a hasmenésre ajánlott probiotikumok is. Prinz Gyula szerint bár forgalmazásuk szabályos (hiszen vény nélkül is kaphatók), mégis érthetetlen, hogy miért árasztják el olyan reklámokkal az embereket, amelyek ezen készítmények fogyasztására buzdítanak.

Az orvostudomány mai állása szerint ugyanis (egyetlen, itthon nem kapható probiotikumtól eltekintve) jelenleg nincs olyan szer, ami bizonyítottan alkalmas az antibiotikumok okozta negatív hatások kompenzálására, azaz a normális bélflóra visszaállítására.