Tilos ezentúl az aranyhal gömbakváriumban, a kerek kalitka, nem tartható 4 méternél rövidebb láncon kutya, valamint legalább 10 négyzetméternyi teret kell biztosítanunk ebünknek. Nem szabad összezsúfolni a hörcsögöket sem. Több állat, például a mosómedve, vagy a majomfélék kereskedését megtiltották. A Magyar Argentin Dog Fajtamentő Egyesület alelnöke szerint azért fontos az állattartás törvényi szabályozása, mert munkája során azt látja, hogy ami egyeseknek magától értetődő, azt másoknak jócskán magyarázni kell. Sajnálatos módon sokakkal még azt is  meg kell értetni, hogy az állatok is éreznek. „Az a szomorú tény, hogy az emberek többsége csak azt érti, ami szabályozva van, és még azt sem mindig tartja be. Mások vagyunk, ami nem lenne baj, amíg abban merülne ki a különbség, hogy én a zöld garbót szeretem, más pedig a kék rövidujjút. Hogyan jutnának el olyan gondolatokhoz maguktól, hogy egy állatnak mi jó és mi rossz, ha még azt sem tudják maguktól, hogy minden lény megérdemli a tiszteletet és az élethez való jogot.” - vélekedik a Dogorescue Team alelnöke.

Mint tudjuk, az biztos, ami törvényben van szabályozva, sőt, legtöbbször még az sem. Alapvetően a törvényi szabályozás ideális, ha van, de sokszor elvész a részletekben. Önmagában mindig kevés lesz. „Ha a saját fejemmel gondolkodom, nem értem, miért kell ilyeneket egyáltalán leírni, hiszen annyira természetes az egész. De sajnos meg kell tanulni más fejével is gondolkodni: el kell fogadni, hogy sok embernek ezek a pontok lehet, hogy újdonságok. Ha alapvetően nem változik az emberek felfogása az állatkínzás bűnéről, és emellett még jobban el fognak mélyülni az egyéb súlyosbító társadalmi tényezők, mint az elmagányosodás, az állandó belső feszültség, a családi biztonságérzet elvesztése, akkor akárhány törvényt hozhatunk az akvárium alakjáról, semmi értelme nem lesz.” – mondta el érdeklődésünkre Nyirádi Luca, az Argentin Dog Fajtamentők alelnöke.

Az, hogy vajon hogyan fogják ellenőrizni az új törvényben meghatározott tartási feltételek betartását, már más kérdés. Alapvetően sokkal mélyebb a probléma ma Magyarországon, minthogy ezeket a pontokat be lehet-e majd tartatni. Még a súlyos állatkínzások is tömegével fordulnak elő, nem hogy az, hogy egy kutya negyven centis vagy négy méteres láncon van kikötve. Az állatrendőrség, a fajtamentés, a lelkiismeretes menhelyek és állatvédők lényegében csak tűzoltói a problémának.
„Elsősorban a prevenció híve vagyok: azt a folyamatot kellene tudatosan felépíteni, amivel az emberek értékrendjét, az állatokkal szembeni tiszteletet lehetne a helyes irányba terelni. Ha lehetne, már a kismamák hasában elkezdeném állatszeretetre, tiszteletre és állatvédelemre nevelni a gyerekeket, így talán pár nemzedék után látható eredménye lenne a munkának. Így csak tűzoltás.” – osztotta meg a NapiászOnline riporterével az állatvédő.

Arra a kérdésünkre, hogy a felelős állattartásra nevelés megfelelő eszközei, illetve visszatartó erők az állattartási előírások, a fajtamentő a következőképpen reagált: „Csakis a gyerekek oktatásában látom az egyetlen lehetőséget. Aki otthonról olyan értékrendet hoz, amiben nem bűn bántani egy ártatlan lényt, azt a szemléletet nehéz megváltoztatni, ha már egy egész élet van köré építve. A gyerekek olyanok, mint a szivacsok: ahogy a rosszat, úgy szívják magukba a jót is. Ha az összes gyerek helyes képet látna maga előtt az állatokkal és egymással, emberekkel való kapcsolatunkról, talán nem kellene törvény szerint szabályozni, ki hogy tartson, vagy ne tartson állatot: jönne szívből, helyesen, ahogy kell.”

Fotó: Dogorescue Team archív