Az alezredes a legfrissebb, november 2-i adatokat ismertetve arról is beszélt, hogy jelenleg 158 nyomozás van folyamatban, ezekben az ügyekben összesen 749 a sértettek száma. Összesen 194 gyanúsított közül 98-an vannak előzetes letartóztatásban és négyen házi őrizetben.
Szelei Pál elmondta: Borsod-Abaúj-Zemplén, továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében követik el a legtöbb ilyen bűncselekményt. A folyamatban levő nyomozásoknak több mint a fele ezekben a megyékben zajlik.

Az osztályvezető felidézte: 2009 márciusától szerepel a büntető törvénykönyvben az uzsora, a jogalkotó akkor a társadalmi jelenségek következtében döntött úgy, hogy azt büntetni rendeli. Hozzátette, hogy egy évvel később az ORFK egy elemzést követően jelezte: az akkor hatályos jogszabály szövege nem teszi lehetővé a bűncselekménnyel szembeni hatékony fellépést.

A törvényt módosították, a novembertől hatályos szöveg szerint az, "aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által - jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Szelei Pál hangsúlyozta: korábban az uzsora-bűncselekményt üzletszerűen lehetett elkövetni. Kiemelte: eddig és ezután is bünteti a törvény a bűnszervezetben, illetve az üzletszerűen elkövetett bűncselekményt, ugyanakkor annak elkövetésért - az eddigi 3 évig terjedő helyett - mostantól minősített esetként 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Szintén új elem, hogy a büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti, ha az elkövető feltárja azt, mielőtt az a hatóság tudomására jutna.

A bűncselekmény kriminológiai sajátosságairól szólva az osztályvezető elmondta: a sértettek a legszegényebb rétegből kerülnek ki, szinte bármilyen feltételt elfogadnak, hogy pénzhez jussanak. Pénzintézet nem ad nekik kölcsön, nincs vagyonuk, sok esetben munkahelyük sem, ezt a kiszolgáltatott helyzetet használják ki az uzsorások.

Szelei Pál azt mondta, a sértettek sokszor jótevőt látnak az uzsorásokban, gyakorta megfigyelhető, hogy együtt nőttek fel, egy iskolába jártak és a felek közti viszonyrendszer bonyolultabb, mint gondolnánk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sértettek sok esetben visszavonják a vallomásukat, így a nyomozóhatóság igyekszik minél több sértettet felkutatni, és nem ritka az sem, hogy ügyész jelenlétében, kép- és hangrögzítéssel hallgatják meg a sértetteket.
Az elkövetőkről szólva az alezredes úgy fogalmazott: azok "sokszor szemtelenül jómódúak". Hozzátette: nem ritka, hogy az elkövetők rokoni kapcsolatban állnak egymással, és az egyikük adja, a másik visszaköveteli a kölcsönt.

Szelei Pál az MTI kérdésére elmondta: mivel a jogszabály szerint az elkövetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, a szigorúbb szabályok a november 1-je után kötött megállapodásokra vonatkoznak.