Botrányosan szakmaiatlannak nevezték a hvg.hu-nak kábítószerügyben jártas szakemberek azt a koncepciót, amelyet a szakma képviselőinek múlt csütörtökön a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) ülésén ismertetett az új nemzeti drogstratégia kidolgozását végző munkacsoport. Igaz, a KKB ülésén a szakmai szervezetek által delegált civilek mindössze egy 11 oldalas dokumentumot ismerhettek meg, miközben hétfőn a drogstrategia.hu oldalon közzétett elképzelések már 39 oldalt tesznek ki.

A tervezet szigorúan csak munkaanyag – hangsúlyozzák a szerzők a dokumentum végén -, annak tartalma „a tárcaközi egyeztetések, és a különböző érdekhordozói csoportokkal, illetve szakmai közösségekkel való egyeztetések nyomán tovább alakulhat, finomodhat”. Kérdés, valóban kíváncsi-e a szakmai közösségek véleményére a kormányzat, a dokumentum születésének körülményei ugyanis ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Úgy tűnik, az Orbán-kabinet inkább a saját útját járná, mintsem azt, amit a szakma korábban helyeselt.

Háttérbe szorulhat a KKB

Ennek a fordulatnak az első jele volt, amikor tavaly decemberben a kormány váratlanul bejelentette: elutasítja a parlament által még 2009-ben megszavazott Nemzeti Drogstratégiát, amelynek elkészítésében a szakmai intézmények és a civil szervezetek túlnyomó többsége aktívan részt vett. Az akkori döntés hátterében sokak szerint egyértelműen politikai és nem szakmai okok húzódnak meg, mindenesetre tény, hogy mára a kormányzat drogpolitikájában jelentős befolyása lett a KDNP-s Soltész Miklós államtitkárnak, miközben fokozatosan parkoló pályára került az első Orbán-kormány idején felállított, neves szakértőkből álló KKB. Pedig ez utóbbi testület éppen azért jött létre, hogy drogügyekben a mindenkori kormányzat legfőbb döntés-előkészítő és tanácsadó szerve legyen. De úgy tűnik, ez már a múlt: az új stratégia tervezet szerint a jövőben KKB intézménye is megújulna, s tárcaközi bizottságként az államigazgatás szereplőinek egyeztető fórumaként működne. Bár a dokumentum nem mondja ki, ebből kitűnik, hogy a civileknek a jövőben már nem lenne helyük a testületben.

A KKB-be fokozatos „kifúrása” azért is figyelemreméltó, mert a civil szervezetek által delegált tagjai között van például a szakmai körökben elismert Topolánszky Ákos, az első Orbán-kormány idején az ifjúsági tárca helyettes államtitkára, akit anno a Gyurcsány-éra alatt fosztottak meg pozíciójától, és csak a szakma erőteljes nyomásának köszönhette, hogy eltávolítása után a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) élére kerülhetett. Innen azonban idén februárban „közös megegyezéssel” távozott, utódja a pszichiáter végzettségű Grezsa Ferenc lett. (Úgy tudjuk, Grezsát éppen Topolánszky javasolt a posztra.)

Új arcok, új irányok

Az új drogstratégiát elkészítő munkacsoportot is Grezsa Ferenc vezeti, aki egyébként el sem ment a stratégiatervezetet ismertető KKB-s ülésre. Az Antall-kormány alatt MDF-es országgyűlési képviselőként is tevékenykedő pszichiáter nem ismeretlen a szakmában: a nyolcvanas években ő volt a vezetője az első magyar drogambulanciának, így több olyan szakembert is személyesen ismer, akiknek úgymond neve van a területen. Ennek ellenére a munkacsoportot egy-két kivétellel jórészt olyan szakemberekkel töltötték fel, akik tudományos tevékenységet nem folytatnak. A testületbe ráadásul nem kerülhettek be azok az egyébként széles körben elismert szakemberek, akiknek a jelenlegi, a kormány szerint vállalhatatlan drogstratégiához bármilyen közük volt. Ezzel szemben túlsúlyban vannak azok a szakértők, akik egyházi vonalról jöttek: ilyen tagja például a munkacsoportnak Victorné Erdős Eszter református lelkésznő. 

A munkacsoport tagjairól ugyanakkor azt sem lehet elmondani, hogy ne lenne közük a területhez: Victorné például egy rehabilitációs intézetet vezet, de van a tagok között orvos, mentálhigiénikus szakember, sőt, információnk szerint olyan szakértő is a csapat tagja, aki egykoron maga is szenvedélybeteg volt. A csapathoz később csatlakozott Buda Béla pszichiáter is.

Akcióterv még nincs, de lesz

„A dokumentum mindenféle vélekedést megfogalmaz, de nem látszik, hogy ezek a vélekedések milyen tudományos alapokra épülnek” – mondta lapunknak az egyik név nélkül nyilatkozó drogügyi szakértő, hozzátéve: a „kissé archaikusra sikeredett” anyaghoz cselekvési terv sem készült. Utóbbi hiányát egyébként maguk a szerzők is elismerik a 39 oldalas sstratégia végére fűzött megjegyzésükben. Állítják: akciótervet csak azután készítenek majd, hogy a szakmai szervezetekkel és a tárcákkal egyeztetnek.

Az egyeztetés minősége azonban már most hagy némi kívánnivalót maga után. Mint megtudtuk, a KKB-ülésre küldött civilek csak két nappal az ülés előtt kapták meg az akkor még csak 11 oldalas anyagot, így egyeztetni sem tudtak arról az őket delegált szervezetekkel.

A szórakozóhelyek és plázák felelősségét firtatják

A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumban konkrétumokat is találunk. A szerzők például jogszabályban rögzítenék, hogy a kereskedelmi létesítmények, például a plázák, a szórakozóhelyek is felelősek az ott tartózkodók egészségének megóvásáért. Emellett internetfigyelő szolgálatot is felállítanának, hogy le lehessen fülelni a droghasználatot népszerűsítő felületeket. 

A tervezet szerint a megelőzésben új irányt kell venni, előtérbe kell kerülniük a „társadalmi értékeket kifejező, egészséges magatartásmintáknak”. A szerzők azt szorgalmazzák, hogy épüljön ki egy olyan, önkormányzatoknak felelős hálózat, amely összehangolja az egészségfejlesztést és a drogmegelőzést a helyi közösségekben. Emellett az iskolai drogügyi koordinátori hálózatot is újjászerveznék. A tervezet javasolja, hogy az egészségfejlesztés helyi koordináló szervezete ne a jelenlegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, hanem a  Közösségi Erőforrások Fóruma legyen.

Marad az „elrettentés” politikája

Az elterelést ugyan nem szüntetnék meg, de szigorítanák, mondván: az csak akkor érheti el a célját, ha eredményei nyomon követhetőek és nem adnak lehetőséget újabb visszaélésekre. Így bizonyos törvényi garanciák beiktatásával  (például együttműködés a hatóságokkal, bűnügyi költségek megtérítése, időszakonként meghatározott alkalommal való részvétel lehetősége) továbbra is megadnák az elterelés lehetőséget a fogyasztóknak. A stratégia lényegében a zéró tolerancia mellett foglal állást, leszögezve: „a büntetőjogi felelősség alól sem a függőség, sem más indok nem mentesíthet”.

A stratégia szorgalmazza, hogy a felelősségre vonás „elrettentő hatású legyen”, ehhez megfelelő eszköznek tartja a hosszú szabadságvesztést, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos bűnözésből származó javak, jövedelmek elkobzását. A tervezetről szerettük volna megkérdezni Grezsa Ferencet is, de a munkacsoport vezetőjét nem értük utol: az általa vezetett Nemzeti Drogmegelőzési Intézetben senki nem vette fel a telefont