„Azt számolgattuk a fiúkkal, hogy évtizedes a barátságunk, ismeretségünk. Valamikor, amikor a szólólemezemet készítettem, kitaláltuk, hogy kellene egy dalba, amivel megtorpantunk, hegedű. Leértünk a helyszínre, ahol játszottunk, és ott láttam életemben először az Attilát, aki akkor már nagyban beszélgetett egy helyi gitáros sráccal, és kérdeztem, hogy nem tudsz véletlenül egy jó hegedűst? De, mondta, én.” – eleveníti fel Lovasi az első találkozást Szabó Attilával és a Csík zenekarral.

Az egykori Kispál-frontember és a Csík zenekar kapcsolata az ezt követő időszakban csak szorosabbra fonódott: eleinte Attila szerepelt csak a csendesülős Borz koncerteken, hegedűjátékával színesítve az akkor még ritkaságszámba menő akusztikus rock-koncerteket, később már az egész zenekar bekerült Lovasiék látókörébe. A közös produkcióktól pedig a Csillag vagy fecske kettős sikeréig már csak pár lépés vezetett.

„Meghívtuk őket néhány nagyobb koncertünkre vendégként, ahol ők meglepetésképpen Kispál-dalokat dolgoztak föl, és akkor ezek rákerültek lemezre is, és ennek elég komoly visszhangja volt – született egy új műfaj.” – összegzi a történetet rendkívül tömören Lovasi András.