Ötven szál gyertya Lottó Ottó tortáján

Az első budai számsorsolás után majdnem kétszáz évvel indult el hódító útjára az újabb kori magyarországi szerencsejáték-történet legsikeresebb játéka, az ötös lottó. Ötven éve, 1957. március 7-én volt az ötös lottó első sorsolása.

Az első ötöslottó-sorsolást több mint 1,5 millió szelvény tulajdonosa várta izgalommal, bár a kihúzott nyerőszámokat senki nem találta el tökéletesen, tehát az első héten nem volt ötös a lottón. A hét darab négytalálatos egyenként 128 ezer forintot fizetett - ennyi pénzből akkoriban faluhelyen felhúztak egy családi házat.

Tibi Wartburgot nyert

A játék elindítása után hat héttel született meg az első ötös. A szerencsés özvegy Ring Sándorné volt. A 66 éves asszony 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, valamint a saját életkorát játszotta meg - ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel a játék akkori árának, 3 forint 30 fillérnek a 260-ezerszeresét kasszírozta.
A számhúzások mellett havonta tárgynyereményeket is sorsoltak. A legelső főnyereményt, egy Wartburgot 1957-ben a csupán 13 éves Molnár Tibor nyerte. A tárgynyeremény-sorsolás húsz éven át tartott, és ez alatt többek között 505 öröklakást, 224 családi házat és nyaralót nyertek a szerencsések.

Bemutatták a nyerteseket

- A lottónyertesek nevét és arcát akkoriban még mindenki ismerhette, mert akkoriban nyilvános volt a nyeremények átvétele, az eseményről fotók készültek. A nyertesek vállalták nevüket, arcukat, megosztották az érdeklődőkkel stratégiájukat, sőt azt is szívesen elárulták, mire költik a pénzt - mesélte Pálffy László, a Szerencsejáték Zrt. játékfejlesztője.
Szintén 1957-ben, az ötös lottó bevezetése után néhány héttel indult az első hazai tévéadás, a nyeremények átvételét gyakran a televízió is közvetítette. Ma csak a számok kihúzását láthatjuk a képernyőn, mert a nyertesek adatait szigorú titokként kezelik, ám a hetenkénti számhúzás a televízió legnézettebb műsora.

Halmozódó nyeremény

Tizenhat éve megváltozott a nyeremények felosztása. Attól kezdve ha nem volt öttalálatos, a pénz halmozódott, míg előtte felosztották a négytalálatosok között. A változtatás ösztönzően hatott: a rendszeresen fogadók úgy érezték, nem szabad abbahagyniuk a játékot, az időnkénti extranagy nyeremények pedig a korábban ritkábban ikszelők kedvét is meghozták. 1993-ig csak hagyományos, kézi feldolgozású szelvénnyel lehetett nevezni. Az év őszén azonban megkezdődött a gépesítés, amely gyorsabbá és biztonságosabbá tette a fogadásokat. A fejlődés azóta is töretlen: ma már telefonon, interneten és sms-ben is lehet játszani.
A félmilliárdot meghaladó első főnyeremény 1995. október 10-én talált gazdára, a szerencsés nyertes kereken 579 millió forinttal lett gazdagabb. A milliárdos határt 1999 szeptemberében törték át, 21 heti halmozódás után a nyertes 1 milliárd 59 milliót tehetett zsebre. Az eddigi abszolút csúcsot – 5 milliárd 92 millió forintot – 2003 novemberében a Vas megyei Sárváron feladott szelvénnyel érték el.
Patay Gábor
Fotó: Szerbák Elek

Történelmi számok

Az első lottóhúzást 1770. szeptember 2-án rendezték Budán, a jelenlegi Batthyány téren; az akkori játékot Mária Terézia engedélyezte. Akkor még csak egy húzást tartottak évente.
Az ötös lottó játékszabályáról először 1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg részletek. E szerint a nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye 1:43 949 268, a négytalálatosé 1:103 410, a hármasé 1:1231, a kettesé pedig 1:44.
Egy szelvény ára 3 forint 30 fillér volt. A lottósorsjegyeket 1957. február 13-án kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több, mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények.
A lottójáték 50 éve alatt 405 szerencsés örülhetett telitalálatnak, összesen több mint nettó 30 milliárd forintnak. A legtöbb öttalálatost a múlt század 70-es éveiben érték el a fogadók, összesen 97 telitalálat született.

50 millió vár gazdára

A lottótársaság zászlóshajója, az ötös lottó jubileuma alkalmából sokan várják már az ehhez kapcsolódó akciót. Az 50. születésnapon, 2007. március 7-én, szerdán minden órában ötmillió forintot nyerhetnek a szerencsés fogadók.
Mindazok, akik e napon 8-18 óra között egy szelvényen legalább 700 forintért játszanak, automatikusan részt vesznek a befizetést követő órában tartandó sorsoláson. Óránként egy szerencsés játékos ötmillió forintot nyer, az akció keretében tehát 10x5, azaz 50 millió forint vár gazdára. A kisorsolt szelvények azonosítószámát óránként bemondják a Sláger Rádióban, emellett az érdeklődők elolvashatják a lottózókban kifüggesztett nyereményjegyzékeken, illetve a Szerencsemix március 8-i és a Sportfogadás március 14-i számában.