"Az igazságra kevesen kíváncsiak" - mondta Südi Iringó. S ebben valóban lehet valami, hiszen a nők, mint tudjuk, nem annyira az igazságot szeretik hallani - inkább azt, ami jólesik. A férfi és a női kommunikációban is van emiatt különbség. „A hiúságát mindenkinek az legyezgeti, amit szeretne hallani. Az igazságra szerintem kevesen kíváncsiak. Ha egy nő azt mondja, hogy fogyókúráznom kell, mert felszedtem két-három kilót, és a kedvese is azt mondja, hogy igen drágám, nem ártana fogyókúrázni, az marha rosszul esik."

A táncosnő akkor sem volt hízelgő véleménnyel a nőkről, amikor az udvarlásról volt szó: "Eldurvult annyira a világ, hogy inkább a nők azok, akik nyomulnak a férfiakra. Én a régi korban szeretek élni, amikor az urak azok, akik keresik a hölgyek társaságát, és ők azok, akik udvarolnak. Egy nő inkább csak jeleket ad, hogy szimpatikus neki az a férfi. Szerintem a pillantások nagyon sok mindent elmondanak, egy-egy összenézés, egy-egy tekintet.”

A nőkről persze a férfiak is szívesen nyilatkoznak: „Az én életemben mindenféle szituáció volt. Nem volt olyan, ami nem volt. Sokat éltem, ezáltal sokat is tapasztaltam. Egy nő olyan, mint egy növény, egy virág. Öntözni kell, figyelmesnek kell vele lenni, de egyensúlyt kell tartani, mert ha túl sok öntözést, vagy kedveskedést kap, akkor elgazosodik." - mondta Pityinger László.

Ha a férfi egy fokkal szebb az ördögnél, az már elég: "Százöt kilósan sem voltam rossz kinézetű. Kicsit pocakos voltam, széles mellkassal, nagy háttal, borzalmas bicepsszel, mint egy hasas olasz férfi. Az, hogy valakinek a külseje esetenként előnytelen, az nem jelenti azt, hogy nincs meg az ő belső szépsége, varázsa, vagy az ő különlegessége a világban. Rengetegszer nem épp előnyös külsejű emberek vitték előrébb a világot egy találmánnyal, egy tudományos cselekedettel, vagy éppen egy hatalmas harci feladattal.” - vallotta Laci.