Felcím: Csak füttyenteni kellett, és jött a Király

Az Angyal-szigeti porta Jimmy védett zónája volt. Kizárólag a barátai nyerhettek bebocsátást, a haszonlesőket és álságos embereket nem tűrte meg hétvégi házában.
Zámbó Árpy a helyszínen elmondta: ő már hat éve, vagyis testvére halála óta nem járt ott. Ezért vegyes érzelmekkel ült autóba, amikor az emlékek helyére elindult. A múlt héten futballmérkőzés közben elszakadt térdszalagja, de az emiatt begipszelt lába nem jelenthetett akadályt a régóta tervezett kirándulásra. A szintén éneklő pophercegnek már szüksége volt a feltöltődésre.





- Jimmy szenvedélyes pecás volt. Legjobban a pontyot, a kárászt és a sellőt szerette - viccelődött, majd komolyra fordította a szót. - Ahhoz mindig ragaszkodott, hogy a Duna-parti halászlevet ő készítse el. Gyakran hatvanan is összejöttünk, és hajnalig mulattunk. Zenekart hívott, és együtt énekelt a zenészekkel.
Pletykák szerint megesett, hogy a szórakozás vad orgiába csapott át. Ez azonban aljas rágalom, ami már csak azért sem lehet igaz, mert a partikon a feleségek is részt vettek.
A vendégek általában Kiskunlacházára érkeztek, majd a parti stégről előre megbeszélt füttyjellel adták Jimmy tudomására, hogy indulhat értük a jacht. A víz a hangot átvitte a túlpartra, ami jó időben tisztán kivehetően visszhangzott is.
Jimmy mindig erre a szigetre vonult vissza, ha magányra vágyott, vagy új albumán dolgozott. Itt születtek legszebb szerelmes dalai is.
A sziget most csendes és néptelen. A nyugágyon senki sem fekszik, és nem pihennek a napernyő árnyékában. Májusban azonban kitelepülnek a családtagok.


Kóré Károly
Fotó: Bánkúti Sándor