Az OTP Bank 2007 novembere és 2009 júliusa között, az OTP Alap és az OTP Net számlacsomagokat  a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon hirdette, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, emiatt 10 millió forint bírságot kell fizetnie. Hirdetéseiben az OTP Bank azt állította, hogy az OTP Alap számlacsomagot választó ügyfelei bankkártyájukkal díjmentesen vásárolhatnak.  

Ez azonban nem felelt meg a valóságnak. A GVH szerint további megtévesztő hirdetéseket tett közzé a bank az OTP Alap és az OTP Net számlacsomagokról, mivel alaptalanul minősíti ingyenesnek, díjmentesnek e szolgáltatásait, amelyekre utólagos jóváírást alkalmaz.
  

Ez a gyakorlat a versenyhivatal szerint oda vezet, hogy a fogyasztó által felhasználható pénzösszeg, a díj felszámítása és az utólagos jóváírás közötti időszakban csökken. A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. 2007 márciusa és 2008. augusztus 31. a PostaHozamŐr Plusz termékével kapcsolatosan közreadott tájékoztatásaival a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, így 5 millió forint bírságot kell fizetnie.

A Magyar Posta Életbiztosító a fogyasztóknak szóló tájékoztatásaiban egyebek mellett azt állította, hogy a Profit eszközalapba való befektetés biztonságos, mert nem tartalmaz részvényt, míg a Bonus eszközalapba való befektetés azért biztonságos, mert, az csak egy-egy kiemelkedően kecsegtető hazai részvényt tartalmaz. A Profit eszközalap  az ígérttel ellentétben egy részvényalap jegyeit tartalmazta, míg a Bonus eszközalapba is elhelyezett részvényeket a biztosító - indokolt a Gazdasági Versenyhivatal.