A két ember halált okozó, M1-es autópályán hétfő hajnalban történt balesetet követően jelentkezett portálunknál egy győri kamionsofőr, aki nem felmenteni szeretné elhunyt kollegáját, de véleménye szerint mindenképp az volna tisztességes, "ha a közvélemény megismerhetne, milyen rendszerben és átlagos körülmények között róják a kilométereket a magyar kamionosok". "A legnagyobb magyar fuvarozási társaságok közül több cég is a minimál alapbéren felül 21 forintot fizet kilométerenként"

Egészen csütörtök délelőttig úgy volt, hogy a győri sofőr névvel vállalja nyilatkozatát, de főnöke tanácsára el kellett állnia ettől, mivel utalásokat kapott arra, hogy "ez esetben könnyen elveszítheti az állását".

"Sokan, sokat beszéltek a vezetési és pihenési idő betartatásáról az M1-es autópályán történt baleset után, de meg kellene nézni azt is, hogy a fuvarozó cégek mennyire veszik komolyan. Ugyanis a törvény leírja azt is, hogy a kamion üzemeltetője nem alkalmazhat semmilyen olyan teljesítményösztönzőt, amivel a gépkocsivezetőt a vezetési idő túllépésére, vagy a pihenőidő csökkentésére ösztönzi.

Ennek ellenére a legnagyobb magyar fuvarozási társaságok közül több cég is a minimál alapbéren felül 21 forintot fizet kilométerenként. Felteszem a kérdést: mi ez, ha nem a gépkocsivezető ösztönzése a szabályok túllépésére? Neki sem mindegy, hogy 500 kilométerre 10 ezer forintot kap, vagy 700 kilométerre 14 ezret.

"A vezetési idő letelte előtt minimum egy órával már azt kell keresgélni, hogy hol tudja kivenni a sofőr a pihenőjét" Főleg ha ebből még visszavonnak üzemanyag túlfelhasználás címén 3-4 ezret. Ugyanis az üzemanyagnorma 40 km/h átlagsebességre van megállapítva, de a szűk határidők miatt a vezető kénytelen 70 km/h átlagsebességgel közlekedni, ami autópályán megköveteli a maximális 90 km/h folyamatos meglétét" – mondta emberünk.

A győri sofőr hozzátette: "nézzük meg azt is, hogy Magyarországon milyen távközönként és hány férőhellyel van biztonságos, őrzött kamionparkírozó a tranzitútvonalak mentén.

A közúton jelenlévő gépkocsik ötven százaléka a tapasztalatok szerint ugyanis nem fér be, a vezetési idő letelte előtt minimum egy órával már azt kell keresgélni, hogy hol tudja kivenni a sofőr a pihenőjét.

Úgy érzem, a jelenlegi körülmények közt nem csupán a gépkocsi-vezetőkön kellene elverni a port minden súlyos baleset esetén. Első körben talán a munkavégzésük feltételein kellene javítani" – zárta szavait a győri kamionos. "A fizetési papíron pofátlanul eltüntetik a kilométer alapú bérezés nyomait" Az egyik internetes portál megkérdezte a Magyar Sofőrök Független Szakszervezetének szóvivőjét, Szokolai Gábort arról, hogy mennyi az igazság az elhangzottakból?

"Nagyvonalakban igazat mond a kolléga: a kilométer alapú díjazás a jelenleg érvényes szabályok szerint törvénytelen, alkalmazása mégis ennek ellenére mindennaposnak mondható. A cégek különböző jogi kiskapuk kihasználásával tehetik meg ezt, míg a fizetési papíron pofátlanul eltüntetik a kilométer alapú bérezés nyomait. Jelenleg is fut ilyen bírósági ügyünk, de bizonyítási eljárás roppant nehéz, finoman fogalmazva sem a sofőröknek kedvez" – közölte Szokolai Gábor.

"Annak idején ezt a törvényt bizonyos érdekcsoportok kénye-kedve szerint írták meg" A Magyar Sofőrök Független Szakszervezetének szóvivője szerint "az is mutatja az eldurvult viszonyokat, hogyha bármelyik sofőr kiejti a száján a szakszervezet nevét, akkor rögtön azzal fenyegetik meg, hogy a következő hónaptól nem tartanak igényt a munkájára".

"Az őrzött parkolók ügyében nem a zsúfoltságot, a napi 5000-7000 ezer forintos használati díjat érzem a legmeredekebbnek, hanem azt, hogy annak idején ezt a törvényt bizonyos érdekcsoportok kénye-kedve szerint írták meg.

A kamionosok ugyanis csak ilyen helyeken állhatnak meg pihenni; ha máshol parkolnak le a kocsijukkal, akkor bünteti meg őket a rendőr, amikor akarja. A magyar kamionosok frusztráltságát sok esetben egyébként az táplálja, hogy havonta legfeljebb 2-3 napon látják a családjukat, a szeretteiket.

Sajnos, ezek az áldatlan munkakörülmények visszaköszönnek a baleseti statisztikákban is, s egyelőre közel-távol nem látom, hogy fikarcnyit is sikerülne előrelépni a nyugat-európai munkanormák irányába" – mondta végszóra Szokolai Gábor.

Fotó: kisalfold.hu