Zuschlag János "vehemensen és rámenősen" képviselte a rábízott érdekeket, ami természetes volt az ifjúsági ügyekért dolgozó képviselőtől - mondta Gyurcsány Ferenc, aki 2003 májusától 2004 szeptemberéig volt miniszter a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élén. A minisztérium vezetésében nem volt olyan gyanú, hogy Zuschlag János erkölcstelen és jogellenes módon járt volna el a pályázatok esetén - mondta a bíró kérdésére válaszolva Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, aki  beszámolt arról, hogy Zuschlag János az ellene indult eljárás után, 2007-ben egy alkalommal Kecskeméten megkérdezte tőle, mit tegyen.

"Én azt ajánlottam neki, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, és ne szaladgáljon fűhöz-fához az üggyel kapcsolatban" - mondta Gyurcsány Ferenc.     Miniszterré történő kinevezését követően a szocialista politikus  elmondása szerint azt tapasztalta, hogy nem volt szigorúan szervezett munkarend a minisztériumban.    

Gyurcsány Ferenc pályázatot írt ki a helyettes államtitkári posztokra, nem titkoltan azért, hogy az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának támogatásával, még elődje idején ifjúsági ügykért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett Ocsovai Tamást eltávolítsa. Gyurcsány Ferenc a bíró kérdésére válaszolva elmondta: az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai tapasztalatait nem találta teljes körűen kielégítőnek, ennek ellenére a helyettes államtitkár a helyén maradt. Gyurcsány Ferenc bevezette, hogy hétfőnként kora reggel a minisztérium vezetése és az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának a vezetése között egyeztetések, tárgyalások folytak.

"Rajtam kívül a politikai államtitkár, Keszthelyi András kabinetfőnök, valamint Ujhelyi István és Arató Gergely vettek részt rendszeresen a megbeszéléseken" - mondta a tanú, aki nem tagadta, hogy a dolgozószobájában tartott megbeszéléseken gyakran Zuschlag János is részt vett.     A szűkebb körű megbeszélésen a pályázatok szakmapolitikai kérdéseiről folytattak konzultációt - fűzte hozzá.     Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: álláspontja az volt, hogy egyedi ügyekben nincs helye a konzultációnak, azoknál "automatizmusok" érvényesültek.

Az egykori miniszter leszögezte: a tárcavezető 100 millió forint értékhatár fölött döntött a támogatásokról, az ifjúsági területen a támogatási összegek pedig százezer forint körül voltak, így az a szint "az ő kompetenciája alatt volt". A pályázati folyamatban a miniszternek a procedúra kezdetén és a végén volt szerepe. A pályázat kiírásánál, továbbá akkor, amikor a közigazgatási államtitkárságon keresztül érkező pályázatokat alá kellett írni - ismertette szerepét a volt miniszter a pályázati rendszerben.    

"Az én miniszterségem alatt a felküldött előterjesztéseken változtatás nem volt, hiszen akkor kellett volna csak beavatkozni, ha az alattam lévő döntési szinteken nincs egyetértés, de ilyen nem fordult elő" - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc kiemelte: a miniszter rendelkezésére álló egyedi támogatási keretet megszüntette, mert így hiába is lobbiztak nála a kisebb támogatások ügyében. Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére elmondta: nem volt tudomása miniszterként olyan törekvésről, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek működését pályázati pénzek vagy egyedi támogatások révén finanszírozzák.    

Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy rendelkezett volna ismeretekkel az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fibisznek a finanszírozásáról. "Civil szervezetek támogatására nagyon sokan felhívták a figyelmemet, de ezeknek a szakmai, politikai kötődését nem ismertem" - mondta, majd hozzátette: "ezek nem tartoztak bele az ötven legfontosabb dolgomba". A bíró visszautalt Ocsovai Tamás korábbi vallomására, mely szerint egy vasárnap az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkárt Pécsről felrendelték, hogy a minisztérium által támogatandó pályázatokat válogassák ki.

"Én nem adtam utasítást konkrét pályázatok elbírálására vonatkozóan sem Ocsovai Tamásnak, sem másnak" - mondta határozottan a tanú. Állítása szerint személyes viszonya politikustársai túlnyomó többségével nem volt, így Zuschlag Jánossal sem. "Miniszterként amikor kellett, vagy nem tudtam kikerülni, akkor találkoztunk, de személyes kapcsolatunk nem volt" - mondta az elsőrendű vádlotthoz fűződő viszonyáról. Gyurcsány Ferenc nem emlékezett olyan találkozóra, amelyet Lados István másodrendű vádlott idézett fel korábban a perben, aki szerint ő 2004 januárjában az egyik étteremben rendezett vacsorán Arató Gergellyel és Zuschlag Jánossal hármasban folytatott volna megbeszélést.    

Nem emlékszem, hogy egy étteremben beszéltünk volna meg komoly dolgokat - jelentette ki. A bíró kérdésére, mely szerint egy korábbi vallomás arról szólt, hogy megbízta Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét, hogy a Legfőbb Ügyészségen eljárjon Zuschlag János ügyében, a tanú határozott nemmel válaszolt.      A bíró megkérdezte azt is a volt miniszterelnöktől, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, mely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag János a képviselői mandátumáról történő lemondásáért.    

Nem - volt a rövid válasz. Gyurcsány Ferencnek - állítása szerint - arról sem volt tudomása, hogy a Zuschlag János által befizetett ötvenmillió forint milyen forrásból származott. Az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János azután utalt át kárenyhítés címén ötvenmillió forintot a pályázatot kiíró és folyósító szervezeteknek, hogy a vagyonát zár alá helyezték.