A Forrester által kiadott elemzés szerint ugyan idén még csak nagyjából 3,5 millió táblagép fog fogyni, ez a szám 2012-re meghaladja az akkori netbook eladásokat. Sőt, 2015-ben már többen fognak iPad-szerű táblagépet használni, mint a tradicionális netbookokat.

A Forrester Research szerint a táblagép eladások a netbookok kárára növekedtek. A két gépet hasonló netezési szokásokkal használják, de az átlagos netbook nem rendelkezik semmilyen szinkronizációs lehetőséggel, emlékeztetett Sarah Rotman Epps, a cég egyik elemzője.

„Ugyan az emberek nem kértek táblagépeket, az Apple megtanította őket arra, hogy mégis akarják az új készüléket.” Az elemzés szerint öt éven belül a táblagépek a PC eladások 23%-át fogják adni. A PC kategóriába a Forrester az iPad-ot is beleérti, nem úgy, mint az Apple.

A DisplaySearch rövid távú elemzése pedig azt mutatja, hogy az iPad az idei első negyedévben a nagyjából tízmilliós netbook-eladások 6,5%-át kaparintotta meg. A második, jelen hónappal záródó negyedévben ez tovább nőtt, 30%-ra, míg az eladási volumen kicsit csökkent, 9,7 millió darabra.

Az elemzés itt azonban kissé furcsa talajra téved: szerintük ugyanis míg 2007 első utolsó negyedéve megszülte a netbookot, 2010 első negyede a slate-típusú (azaz fizikai billentyűzet nélküli) táblagépeket hozta el. Mint azonban egy olyan valaki, aki már régóta mozog a slate táblagépek piacán, ez kissé elferdíti a valóságot.

Először ugyanis 2001-ben jelentek meg maga a név, és ipari/gyógyászati (céges) területeken – tőlünk nyugatabbra – a mai napig sikeresek. Ekkor szállt rá a Microsoft a táblagépekre, az XP speciális változatával. Talán furcsának tűnhet, de még DOS alapú, „tollas” szövegbevitelt támogató gépek is léteztek. Az Apple Newton is ez lett volna eredetileg, csak aztán összement a mosásban.

Mit hozott tehát 2010 első negyedéve igazából? Az átlagfelhasználó pénztárcája számára is elérhető, olcsó, de pont emiatt kompromisszumoktól nem mentes táblagépeket. Jelenleg két irányvonal látszik: a Windows 7-tel szerelt, Intel Atom processzorral ellátott gépek, illetve az Androidot futtató, Qualcomm vagy hasonló magosak. Azaz összetöpörödött, billentyűzet nélküli netbookok és nagyra nőtt, általában beszédhívás nélküli mobiltelefonok. Aki azonban kész többet fizetni, annak egy hagyományos notebook teljesítménye sem elérhetetlen. Igaz, dupla, tripla vagy még magasabb áron.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a netbookok piaca telítődött az elmúlt évek során. A növekedés lelassult, még az iPad megjelenése – sőt, bejelentése – előtt is. Természetes továbbá, hogy bizonyos dolgokra a netbookoknál sokkal alkalmasabb egy táblagép. Elektronikus könyveket olvasni, képeket vagy videókat nézegetni például jobb, hiszen ezekhez nem szükséges hosszasabb, gyors szövegbevitel.

A netbook saját billentyűzete azonban nem lebecsülendő annak, aki sokat kényszerül írni. Tollal írni, vagy a virtuális billentyűzetet használni egy ideig kényelmes, de hosszasabb szövegeknél visszakívánkozik az ember a kemény, fix felületről. A tollas bevitelnek is megvan az előnye – bármilyen karaktert képesek vagyunk képernyőre vetni – de egy átlagos szöveget gépelni még mindig gyorsabb. Épp ezen érvek miatt is lehet billentyűzetet venni az iPadhoz is. Persze azzal már erősen csökken a hordozhatóság.

Megeszik-e a táblagépek tehát a netbookok piacát? Nem valószínű, hiszen bár a két készülék ugyan használható hasonló célra, mindkettő másban jó. Szórakozni, weblapokat, videókat vagy könyveket megnézni egy pirinyó slate táblagép a legjobb, de ha egy hordozható, olcsó gép kell komolyabb munkára, nem ér fel egy netbookkal. Kivéve, ha viszünk hozzá billentyűzetet.