A magyar válogatott a csoport harmadik helyének megszerzésért küzdött a középdöntő utolsó fordulójában, ehhez azonban nyerni kellett volna a csoportmásodikként már biztos elődöntős horvátok ellen.
A mieink meccse előtt a spanyolok legyőzték a szlovénokat, ez nekünk kedvezett, hiszen így maradt esélyünk a csoport harmadik helyére, és arra, hogy Belgrádban az ötödik helyért játszhassunk majd a helyosztón. A horvátok pedig lemondhattak a csoportelsőségről, ellenünk már a pihentetésre is figyelhettek (meg is tették).
A magyar válogatott jól kezdett, Császár Gábor vezetésével a mieink magukhoz ragadták a kezdeményezést. Az első félidő végéhez közeledve azonban alábbhagyott a lendület, támadásaink már kevésbé voltak hatékonyak, Fazekas Nándor nagyszerű kapusteljesítménye is kellett ahhoz, hogy a szünetre előnnyel vonulhassunk (13-12).

Fordulás után beragadtunk, a horvátok átvették a vezetést, de Császár ihletett állapotban kézilabdázott (14 gólig jutott a meccsen), és meccsben tartotta a Mocsai-csapatot.
Fej-fej mellett haladtak a csapatok egészen a végéig, amikor is másodperceken múlt a mieink sorsa. Az utolsó támadást mi vezethettük, de nagyon kevés idő volt már hátra. Sikerült gólt szereznünk, de Mocsai Lajos előtte időt kért - azt nehéz megállapítani, hogy ha nincs az időkérés, belefért volna-e az időkeretbe a magyar találat.
A végén már nem volt esélyünk gólt szerezni, az óra lepergett, 24-24 lett a meccs vége. Magyarország együttese negyedik lett a középdöntős csoportjában, és a nyolcadik helyen végzett a szerbiai Európa-bajnokságon.
A kézi-Eb elődöntőjében Spanyolország-Dánia és Szerbia-Horvátország mérkőzésekre kerül sor.