Regisztrálok
Regisztrálás Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó?
Hogyan vonják ki a virágok illóolaj tartalmát?
National Geograpich
2009. december 21., hétfő 20:25
Az ún. enfleurage nem más, mint a virágok illóolaj tartalmának többnyire parfümkészítés céljából történő kivonása, melynek hideg (enfleurage à froid) és meleg (enfleurage à chaud) formáját különböztetjük meg. A XIX. század során Dél-Franciaországban kifejlesztett módszerhez leginkább állati eredetű szagtalan zsiradékot, marhafaggyút vagy sertészsírt használnak, de a gondosan préselt, friss olívaolaj is alkalmas erre a célra.
A három hónapig tartó hideg procedúra során 1-3 naponként friss virágszirmokat, alkalmanként egész virágokat hintenek a megfelelő zsiradékkal bekent üveglemezekre, így a szirmokkal érintkezésbe lépő zsír fokozatosan telítődik a növényi illóolajokkal (enfleurage pomade). Következő mozzanatként a zsírral borított üveglapok alkoholos átmosásával eltávolítják a zsírból az abban felhalmozódott olajos illatanyagokat, majd végül elpárologtatják az oldatból az alkoholt. (A visszamaradt zsírt általában szappanfőzésre használják fel.) Az ily módon kinyert tiszta virágolaj (essence absolue d‘enfleurage) extrém drága, literenkénti ára elérheti akár a 10-20 ezer eurót (2,5-5 millió forintot) is!
 
A hideg technikával ellentétben a meleg eljárás jóval gyorsabb megoldást jelent. Első lépésként a virágszirmokat összekeverik a zsírral, majd 60 Celsius fokra melegítik fel az elegyet. Minden melegítési ciklus során friss szirmokkal helyettesítik az előző alkalommal elhasználtakat. A folyamat a hideg eljáráshoz hasonlóan a virágolaj alkoholos kivonásával zárul. Az enfleurage mozzanatainak pontos leírásáról olvashatunk Patrick Süskind „A parfüm" című népszerű regényében is, melyből 2006-ban azonos címmel filmet forgattak is.
A vízgőz-desztilláció egyik fő alkalmazási területe az olajfinomítás, de ez a speciális módszer az illatszergyártásban is fontos helyet foglal el. Részlegesen- vagy egyáltalán nem elegyedő folyadékok esetén az elegy forráspontja mindkét komponens egyedi forráspontjánál alacsonyabb, mivel az ilyen elegy akkor forr, amikor nyomásuk összege eléri a légköri nyomást. Másképpen fogalmazva: az ilyen rendszer gőznyomása alacsonyabb hőmérsékleten éri el a külső nyomást, tehát forráspontja alacsonyabb, mint a komponenseké külön-külön. Mivel a vízgőz-desztillációnál az egyik elegyalkotó komponens a víz, a desztilláció általában 100 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten végezhető, így segítségével lehetőség nyílik hőre érzékeny, vízzel nem elegyedő szerves anyagoknak (pl. illóolajoknak) a reakcióelegytől való kíméletes elválasztására.
Nincs még hozzászólás, légy te az első!

kapcsolódó hírek
cimkefelhő
Tudtad hogy rovat legfrissebb hírei


Híradó Media Kft. 2006-2012 Napiaszonline.hu | Napiász Online | Főoldal | Médiaajánlat | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat | Karrier