A daganatok nem egyik napról a másikra jelennek meg, azok kifejlődése daganatmegelőző állapotokon keresztül történik. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, „kikerültek az irányítás, a felügyelet” alól.

Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik – miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.

 

A rákbetegség kialakulásában az öröklött tényezők mellett döntő szerepe van a szervezetbe kerülő rákkeltő (karcinogén) anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő, mutációt indíthatnak el. Ezt a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni tudja, „javítja” a hibákat, s elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket.

 

Ha a szervezetben túl sok olyan sérült sejt gyűlik össze, amely képes a továbbszaporodásra, az ellenőrző funkció egyre kevésbé tud érvényesülni, s a tumoros sejtek kontrollvesztetten szaporodásnak indulnak. A rosszindulatú tumorok amellett, hogy gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önellátásuk fenntartásához rengeteg energiát emésztenek fel, amely ugyancsak a szervezet normális működése és a védekezőképesség további romlása irányába hat.

 

A sejtek roncsolásában olyan rákkeltő anyagok játsszanak szerepet, mint a több ezernyi vegyületet tartalmazó dohányfüst, az autók és gyárak légszennyezettsége, az ionizáló sugárzás, a nap káros UV-sugarai, de ide sorolhatók az egészségtelen étrend, az alkoholizmus vagy a munkahelyi károsító hatások is. A felsorolásból is látható, hogy az emberek öröklött hajlamaik ellenére életmódjuk révén sokat tehetnek a tumoros megbetegedések megelőzéséért, elodázásáért.